Komfortos otthon, kisebb környezethasználat
A napi közlekedés mellett az otthon, a háztartás működése a legnagyobb környezethasználat egy átlagember életében. Fűtünk, világítunk, háztartási gépeket üzemeltetünk – mindez jelentős energiafogyasztással és ökológiai lábnyommal jár. A fejlett országokban, így Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek az ún. intelligens otthonok, amelyek úgy képesek növelni a mindennapok komfortját, hogy közben egyszerre csökkentik a lakhatáshoz kapcsolódó negatív környezeti hatásokat és fokozzák a mindennapok biztonságát. Íme ezen otthonok legfőbb előnyei!
Mindenhol jó, de a legjobb (okos)otthon
Az „intelligens otthon” kifejezés egy gyűjtőfogalom: olyan technológiákat jelöl, amelyek hozzájárulnak, hogy miközben élvezzük egy kényelmes lakás fejlett szolgáltatásait, a környezet is komfortosan érezze magát. Az intelligens otthonban biztosan lekapcsolódik a lámpa, ha a lakók elmennek otthonról. Az intelligens otthon gondoskodik róla, hogy a napszaknak megfelelően mindig annyi természetes fény jusson be a helyiségekbe, ami mellett minimalizálható a világítás áramigénye. A napfény és az árnyék szabályozása révén a fűtés és a hűtés energiaszükségletét is optimalizálja. Mindig csak ott fűt és hűt, ahol erre a külső környezeti feltételek és a használat miatt valóban szükség van. A háztartási nagyfogyasztók ki- és bekapcsolását az olcsóbb áramdíjú fogyasztási völgyidőszakokhoz igazítja, csökkentve ezáltal az áramszámlát, valamint az energiarendszer terhelését és indokolatlan kapacitásait.
Közben pedig természetesen fokozottan ügyel az „okosotthon” és a benne élők biztonságára is, hiszen ma már erre is léteznek elérhető technológiák. Azaz érzékeli a fűtésből eredő szén-monoxidot, a füstöt, és akár már a tűz kialakulása előtt riasztja a bent lévőket, sőt, kialakítástól függően, megkezdi szükség esetén az oltást is. Mindemellett lehetőség van akár arra is, hogy az illetéktelen behatolás vagy más olyan veszély jelzésére is, amely egyéb esetben fenyegeti az ingatlan és az ott lakók biztonságát. Ne becsüljük alá ezeket a kockázatokat, mert minden évben több ezer lakástűz keletkezik, ezekben átlagosan 100 ember veszíti életét, és több százan megsérülnek. A lakástüzek mintegy 80%-a tehető a fűtési szezonra.
Ártalomcsökkentés a lakásban is lehetséges
A lakástüzekhez jellemzően olyan okok – nyílt láng, elektromos hiba, fűtési hiba, sütés-főzés, dohányzás – vezetnek, amelyeket, elővigyázatossággal és az említett technikai eszközökkel ki tudunk iktatni. Ehhez először is tudatosítani kell, hogy az otthonunkban is léteznek veszélyforrások, másodszor pedig szisztematikusan végig kell gondolni, melyek azok a lépések, amelyekkel a meglévő kockázat a minimumra szorítható, vagy akár teljesen kiküszöbölhető. Az okos otthonokban például nincs nyílt láng a lakásban, azaz nem használunk nyílt lánggal működő sütő-főző berendezést, kályhát, stb., továbbá különösen figyelünk a gyertyák, mécsesek és a dohányzás okozta veszélyek kiküszöbölésére is, pl. ha nem tartunk a közelükben gyúlékony anyagot, akkor biztosan nagy lépést tettünk a biztonság felé.
Egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint a magyarok közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik válaszadó valamilyen füstmentes alternatívát használ. A megkérdezettek több mint fele tisztában van vele, hogy lehet égés és füst nélkül dohányozni. Akiknek már volt közvetlenebb tapasztalatuk a tűzesetekkel, azok közül sokkal többen ismerték a lakástüzek és a dohányzás összefüggéseit. Tízből négyen ugyanakkor nem tudják, hogy a hevített dohánytermékek, illetve az e-cigaretta használata nem jár nyílt láng használatával, sőt a gyulladási hőmérséklet elérésével sem. Pedig nagy biztonsággal kijelenthető: aki nem használ hagyományos dohánytermékeket a lakásban, de még az erkélyen vagy a folyosón sem, az például nem fog elalvás közben égve maradt cigarettával lakástüzet okozni.