Füstté vált ízek
Egy finom étel vagy egy csésze kávé élménye nem csak az éhség csillapításáról szól, hanem az ízekről és illatokról is. Ezek azok az apró részletek, amelyekből emlékek születnek: a frissen sült kenyér illata, a nyári barack zamata, vagy a reggeli kávé aromája. Van azonban egy szokás, ami lassan, de biztosan elrabolja ezeket az élményeket: a dohányzás.
A cigarettafüst nemcsak a tüdőt károsítja, hanem a szaglásért és ízlelésért felelős érzékszerveket is. A dohányosok gyakran tapasztalják, hogy az ételek ízei kevésbé intenzívek, a fűszerek nem olyan élénkek, és az illatok sem olyan erősek. Ez nem véletlen: a füst irritálja az orrnyálkahártyát, rontja az ízlelőbimbók működését, és idővel eltompítja az érzékelést.
A különbség sokszor csak akkor válik igazán látványossá, amikor valaki leteszi a cigarettát. Pár hét után ugyanis elkezdenek visszatérni az ízek és illatok, amelyekről addig nem is tudta, mennyire hiányoztak: a kávé erősebb, a gyümölcs édesebb, a kedvenc étel ízletesebb.
A szaglás és ízlelés romlása persze nem életveszélyes következmény, mint sok más dohányzással összefüggő betegség, de a mindennapi élet minőségét erősen befolyásolja. Hiszen az evés és ivás nemcsak szükséglet, hanem örömforrás is. Amikor ezek az élmények tompulnak, az élet egy darabkája vész el.
De a dohányfüst nemcsak az ízlelést és a szaglást teszi tönkre, hanem a sokkal súlyosabb betegségek okozója is. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Tehát nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk róla. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.
Sokan vannak azonban, akik az ismert kockázatok ellenére mégis tovább dohányoznak. Ők tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. Léteznek ugyanis olyan technológiák, amelyek égés nélkül működnek, így használatuk során nem keletkezik sem füst, sem kátrány.
A füstmentes technológiák – mint a hevítéses technológia, elektronikus cigaretta vagy a dohánymentes nikotinpárna – akár 70–95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a hagyományos cigaretta, azonban az egészségügyi hatás és a károsanyag kitettség csökkenés közötti összefüggést még vizsgálják. Ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, illetve tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, és számos káros hatása is ismert, így például emeli a vérnyomást, a szívfrekvenciát, és hatással lehet a reprodukciós képességre is, de nem felelős a daganatos betegségek kialakulásáért. Bár a füstmentes technológiák mögött évtizedes kutatások állnak, azonban a hosszútávú hatások megismerésére még további vizsgálatok szükségesek. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotin tartalmú terméket.
A jó hír, hogy az érzékelés képes regenerálódni. A dohányzás elhagyásával hetek-hónapok alatt javulhat a szaglás és az ízlelés, és újra előkerülnek azok a részletek, amelyekből a hétköznapok apró örömei állnak össze.
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.
